Konfliktuskezelési stratégiák

Coaching ügyfeleim mostanában konfliktus helyzetek megoldására keresnek hasznos eszközöket. Hiszek benne, hogy először saját magunkat fontos megismernünk ilyen helyzetekben. Mindenkiben lakozik már egy megoldó készlet, amit önazonosan tudunk használni. Emellett csak többet adhat egy jó modell ismerete. Ebben a bejegyzésben Thomas-Kilmann Konfliktuskezelési stratégiáiról írok. Célom, hogy te is jobban megismerd magad a konfliktus helyzeteidben és felismerd konfliktus partnered viselkedését. Ezzel az eszközzel tudatosan alakíthatod a konfliktusaid kimenetelét. Ha érdekel, olvass tovább.

A Thomas-Kilmann modell

Azért szeretem ezt a modellt, mert egy végtelenül egyszerű diagramon keresztül mutatja be a konfliktuskezelési stratégiáinkat. Tréningjeimet gyakran használom DISC modellel összekötve, mert könnyen érthető, és a résztvevők számára jól megjegyezhető. Ezáltal a mindennapi helyzetben jól előrántható tudást biztosít.

Kenneth L. Thomas és Ralph H. Kilmann pszichológusok a konfliktuskezelésünket az önérvényesítés és az együttműködés mentén vizsgálták. Így 5 kategóriába rendezték a viselkedésünket annak megfelelően, hogy az önérvényesítés vagy az együttműködésre törekvés fontosabb éppen az adott helyzetben az adott embernek. Vagyis, hogy a személy milyen mértékben törekszik saját szándékainak érvényesítésére (önérvényesítés) és hogy a személy milyen mértékben törekszik a másik egyén szándékait figyelembe venni (együttműködés). Így született meg a konfliktuskezelési stratégiák 5 kategóriája: Elkerülő, Versengő, Alkalmazkodó, Problémamegoldó, és a Kompromisszumkereső.

Fontos kiemelni, hogy többnyire minden konfliktuskezelési stratégiát tudunk képvisleni, de minden egyénnek van preferált megküzdési stratégiája konfliktus helyzeteiben. A szerencsésebbek – vagy önismeretükben fejlettebbek – egy repertoárból választják ki, hogy épp melyik irányba szeretnének egy konfliktust terelni, de többnyire nem egy tudatos döntésünk következménye, hogy egy vitában mit mondunk vagy cselekszünk. Mindenképp jó tisztában lenni azzal, hogy mi is lehet viselkedésünk következménye. Erre a modellre hasznos emlékeznünk majd konfliktus esetén.

Az Elkerülő, azaz a páncéljába bújó, problémát szőnyeg alá söprő teknős

Ő az, aki nem önérvényesítő, és nem együttműködő, mert bele sem lép a konfliktus helyzetbe.  Nem áll ki saját szükségletei mellett, de nem is érdekli, hogy szülessen valamiféle közös konszenzus.  Gyakran hasznos taktika, ha az egyén egy fenyegető helyzetből el szeretne menekülni vagy egy kellemetlen helyzetre rá sem szeretne nézni. A halogatás is egyféle elkerülő stratégia.

A Versengő, azaz a gyors, saját érdekeit minden áron érvényesítő cápa

Ő az, aki önérvényesítő, de nem együttműködő. Arra törekszik, hogy saját szükségleteit képviselje és ezt érvényesítse bármilyen áron. Akár a másik személy rovására. Igyekszik befolyásolni a konfliktus végső kimenetelét az ő javára. Az a fontos számára, hogy nyerő helyzetbe kerüljön, az ő állásfoglalását áttolja. Egyszerűen motiválhatja az, hogy minden áron neki legyen igaza (győzzön), de lehet csak a saját álláspontjában hisz annyira, hogy mindenképp ki akar állni érte.

Előnye, hogy időszűkében gyors döntés tud születni, hatékony delegálási eszköz. Veszély esetében a legjobb konfliktusfeloldó stratégia. Hátránya, hogy megsérti a másik felet, mert partnere nem érzi magát értékesnek, fontosnak. Hatalommal ledomináló működésmód. Hasznos olyan döntéseknél, amit minden áron képviselni muszáj.

Az Alkalmazkodó, azaz a másik ember szándékának behódoló plüss maci

Ő az, aki a konfliktus partnerét – és/vagy annak szándékát – saját maga szükségletei elé helyezi. Az együttműködést előtérbe helyezve szinte semennyire nem önérvényesítő. A Versengő szöges ellentéte. Ha egy Alkalmazkodó egy Versengővel konfliktusba kerül, biztos, hogy egy pillanat alatt a Versengő akarata érvényesül. Az Alkalmazkodó lemond saját szándékairól, hogy a másik igényei teljesüljenek. Bizonyos önfeláldozás van a működésében.

Hasznos konfliktuskezelési stratégia, ha hosszabb távú nyereség reményében hozunk kisebb áldozatot vele, vagy fontosabb a partner, esetleg a másik embernél van a tudás. Veszélye, hogy gyakran vezet a saját magunkkal való jó kapcsolat elvesztéséhez, és ezáltal mártírkodáshoz, esetleg kiégéshez.

A Problémamegoldó, azaz a közös megoldásra törekvő bölcs bagoly

Ő az, aki egyszerre önérvényesítő és együttműködő – az Elkerülő ellentéte. Fő célja, hogy közösen a másik személlyel találjunk valamilyen közös megoldást, mely teljesen megfelel mindkettőnknek. Win-win helyzetre törekszik. Ennek a konfliktuskezelésnek alapeleme, hogy megértsük a partnerünk hozzáállását, érdekeit és asszertívan meg tudjuk értetni a mi szándékainkat a másik féllel. A Problémamegoldó egymás megértésében látja a megoldást, ezért arra törekszik, hogy minél több információ ki legyen mondva, a fele érveljenek saját álláspontjuk mellett.

Jól használható stratégia olyan esetekben, ahol minden szempont fontos és van elég idő a közös megoldás felderítésére. Hátránya, hogy nagyon időigényes, hosszú egyeztetések sora adja a megoldást.

A Kompromisszumkereső, azaz a kölcsönösen elfogadható megoldásra törekvő róka

Ő az, aki átmenetet képvisel az önérvényesítés és az együttműködés között. Valamilyen kivitelezhető és kölcsönösen elfogadható megoldásra törekszik, ami részlegesen mind a két felet kielégíti. A kompromisszum középúton helyezkedik el a versengés és az alkalmazkodás között. A felek kölcsönös engedményeket tesznek annak érdekében, hogy tovább tudjanak lépni a konfliktusos helyzeten. Gyakori kimenetel üzleti tárgyalásokon, ahol alkudoznak a partnerek.

Olyan esetekben a legjobb stratégia, ahol nincs esély vagy elegendő idő a win-win helyzet elérésére, de fontos a közös érdek képviselete.

Fontosnak tartom kiemelni, hogy nincs jó vagy rossz konfliktuskezelési stratégia. Vannak olyan helyzetek, amikor az egyik és van, amikor a másik reakció az adekvátabb. Például hiába a win-win helyzet az, ami mindenkinek kedvező kimenetelt biztosít, mégis egy égő házból való mentésnél meglepődnék, ha a tűzoltó ezt használná és minden érintettel egyeztetne, mielőtt beugrik kimenteni az áldozatokat. Itt biztos, hogy cápának kell lennie és azonnali döntések sorozatát egyedül kell meghoznia. Mindegyik konfliktuskezelési stratégiának megvan a maga helye és ideje. Minél szélesebb a viselkedési lehetőségünk – azaz minél több megküzdési stratégiát elsajátítottunk – annál egyszerűbben tudjuk nagyszerűen kezelni a kialakult konfliktust.

Minél tudatosabban használjuk a fenti ismereteinket annál inkább láthatóvá válik számunkra saját és konfliktus partnerünk stratégiája. Ez a rálátás olyan szabadsághoz vezet minket, ahol tudatosan dönthetünk saját viselkedésünkről és megváltoztathatjuk zsigeri reakciónkat egy-egy konfliktus helyzetben.

Thomas -Kilmann Konfliktuskezelési stratégia teszt ITT

Megoldó kulcsot ITT töltheted le hozzá

Az érzelmekről, szükségletekről olvashatsz még itt:

Érzéseim és szükségleteim, mint titkos kulcs saját magamhoz